Palicz Edina vagyok, és rajongok ezekért a csodás remekművekért. Sokáig elmélázok egy-egy alkotás előtt, a kép sokat elárul alkotójáról. Imádom a gobleneket, a mindennapjaimhoz hozzátartoznak, hiszen a lakás falait csak ezek díszítik. Anno édesanyámtól tanultam a hímzés művészetét, még kisgyermek voltam. Emlékszem első kivarrt művemre, ami egy nyuszi volt!  Akkoriban még nem volt ekkora divatja mint most. Évek hosszú sora óta meglehetősen sok munkám volt, amikre írtó büszke is vagyok. Varrási kedvem mai napig sem hagyott alább, kisebb szünetekkel, de sokat varrok, főleg télen, mikor az ember a lakásba kényszerül. Ezért szép kis gyűjteményre tettem szert. Igyekeztem mindig a legszebb képeket kiválasztani. A szemem is a varrásnak köszönhetem. Lassan 10 éve már, amikor volt egy komoly műtétem, amire a szemeim szinte rámentek. Ha nem használtam volna, nem erőltetem, akkor már lehet vak lennék. De én nem adtam fel. Közlekedni is csak segítséggel tudtam, mégis kezembe vettem a goblent, és varrtam. Annak az időnek köszönhetem azt, hogy ennyi szebbnél-szebb képet sikerült elkészítenem. A műtét után volt olyan, hogy egész nap csak varrtam-varrtam, nem tudtam abbahagyni. Gondolom sokan éreztek már ilyet. Etúton szeretném mindenkivel megismertetni az általam kivarrt képeket. Higgyétek el, az eddigi életem munkája ezekben benne van!